Vízminőség-védelem, talajvédelem
Vízminőség-védelemmel és talajvédelemmel kapcsolatos szolgáltatásaink
· Vízjogi engedélyeztetési eljárások (elvi, létesítési-, üzemeltetési, fennmaradási engedélyek) lebonyolítása
· Szennyvíz, elvezetési, kezelési, befogadási lehetőségek feltárása, megoldások kidolgozása
· Szennyvíz kibocsátási engedélyeztetés, szolgáltatói szerződések, szennyvízkezelési megállapodások előkészítése, szakmai szempontok meghatározása.
· Önellenőrzés tervezése, hatósági egyeztetése, mintavételezés, laborvizsgálat lebonyolítása, jelentése.
· VAL: Vízminőség- védelmi alapbejelentés (VAL) elkészítése az önellenőrzésre köteles szennyvíz kibocsátásokra
· VÉL: Önellenőrzésre kötelezett szennyvíz kibocsátó technológiák vízminőség védelmi éves jelentésének (VÉL) és az éves összefoglaló jelentés elkészítése a tárgyévről
· Phase II típusú, intruzív talaj és talajvíz minőség vizsgálatok
- kiegészítő adatgyűjtés
- helyszíni vizsgálatok szükség szerint (talaj illetve felszín alatti vizek mintázása, hidrogeológiai vizsgálatok, geofizikai vizsgálatok, azbeszt, PCB/PCT minták vétele, laboratóriumi vizsgálatok, stb)
- Az üzemeltetési előírásoknak való megfelelés részletes elemzése
- Kárelhárítás költségbecslése
- A munkák során a környezetvédelmi alvállalkozók koordinálása
· Tényfeltárás tervezése, elkészítése és záródokumentálása, hatósági eljárás lebonyolítása.
· Beavatkozási műszaki dokumentáció tervezése, elkészítése és záródokumentálása, hatósági eljárás lebonyolítása.
· Kármentesítési monitoring tervezése, engedélyeztetése, elvégzése, kiértékelése és záródokumentálása, hatósági eljárás lebonyolítása.
· Engedélyköteles elhelyezések azonosítása, engedélyeztetése, alap („FAVI-ENG”) és éves („FAVI-ENG-ÉJ”) adatszogáltatása.
· Vízterhelési díj kiszámítása.
· Talajterhelési díj kiszámítása.
Bővebben a vízminőség-védelemről és talajvédelemről
A felszíni vizekkel kapcsolatos szabályozás és az ebből fakadó kötelezettségek rendkívül szerteágazóak. Ha egy létesítmény vizet akar felhasználni vagy használni, a feltételek leginkább a felhasználás céljától és a vízbeszerzés módjától függnek.
A vízhasználók vízjogi engedélyezési eljárásokban kötelesek részt venni. Egyes felszíni vizekbe történő kibocsátások esetében a kibocsátónak vízterhelési díjat kell fizetni, sok esetben ezek a kibocsátások önellenőrzési terv készítési kötelezettséggel járnak, mely értelemszerűen hatósági jóváhagyáshoz kötött, mintavételekkel jár, valamint laboratóriumi vizsgálatokkal is igazolni tudni kell a kibocsátási határértékeknek való megfelelést. A kibocsátások költségei rendszerint függnek a kibocsátó által alkalmazott előtisztítási illetve tisztítási technológiától, annak hatékonyságától. Ezért fontos tehát, hogy milyen hatékonysággal működtetik azokat, mert a szennyvízkezelők a kibocsátással járó terheléssel arányos kezelési díjat számolhatnak fel partnereiknek. Mindezek mellett bizonyos vízfelhasználások és szennyvízkibocsátások adatszolgáltatási kötelezettség alá esnek.
Fontos tudni, hogy a veszélyeztető anyagokkal folytatott tevékenységeket csak megfelelő műszaki védelemmel és érvényes hatósági engedéllyel lehet végezni. Erre szükség is van, hiszen számtalan forrásból lehetséges elszennyezni a földtani közeget, elegendő ha csak a létező technológiák és azok kombinációjára gondolunk a különböző iparágakban, vagy a mezőgazdaságban.
A prevenció a felszín alatti víz veszélyeztetésével, terhelésével járó tevékenységek természetesen különféle engedélyek beszerzésével és adatszolgáltatásokkal is járnak, mely szükségszerű adminisztrációt jelent, de a figyelem és a tervszerűség mindig olcsóbb, mint egy kárelhárítási procedúra.
A földtani közeget ért károkért a szennyezést okozó illetve az ingatlan tulajdonosa felelősségre vonható. Egy komoly talajszennyezés annak költségessége miatt egy ingatlant akár teljes egészében is elértékteleníthet. Ezért rendkívül fontos ismerni a talaj és a felszín alatti vizek állapotát, ahogyan azt a környezetvédelmi átvilágítással kapcsolatos szolgáltatásainknál már említettük. Amennyiben szennyezést azonosítottak egy ingatlanon, a legfontosabb tényezők mindig a következők lesznek: a szennyezőanyag fajtája, mennyisége, elhelyezkedése, esetleges haladásának iránya a talajban, talajvízben, veszélyeztet-e ivóvíz bázist vagy élővizet, valamint az, hogy ez mennyire régóta zajlik. A szennyezés lehatárolására tényfeltárást, kármentesítést illetve kármentesítési monitoringot is előírhat az illetékes hatóság, melyek rendszerint hosszasan elhúzódó költséges eljárások.
Amennyiben már megtörtént a szennyezés, természetesen rendkívül fontos, hogy a kárelhárítási folyamat hatékony legyen, mind az elvégzett munka és így a környezet, mind a jelentkező költségek tekintetében.