Levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos szolgáltatásaink

·         Légszennyező források engedélyeztetéséhez szükséges kérelem összeállítása (306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet)

·         Levegőtisztaság-védelmi alapbejelentés és változásjelentés készítése(„LAL”) - 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet

·         Oldószermérleg készítése - 10/2001. (IV.19) KÖM Rendelet

·         Légszennyező források hatásterületének meghatározása. - 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet

·         Védelmi övezet meghatározása

·         „LAL/fl” alapbejelentés elkészítése, illetve az ilyen berendezések regisztrációja és adatainak frissítése a www.hlhmonitoring.hu oldalon, éves jelentés készítése

·         Légszennyezés mértéke jelentés készítése („LM”), - 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet

·         Gépkönyv és eseménynapló vezetése a szabályozott hűtőközeget tartalmazó berendezésen végzett hűtőköri beavatkozást igénylő munkákról - 310/2008. (XII.20) Korm. rendelet

·         Időszakos légszennyező anyag kibocsátás vizsgálati kötelezettségek elvégeztetése

·         Levegőterhelési díj számítása, (2003. évi LXXXIX. törvény)

·         Üvegházhatású gázok nyomon követési rendszerének kialakítása

Bővebben a levegőtisztaság-védelemről

Legyen szó bármilyen szervezetről, a környezeti levegő szennyezése valamilyen kötelezettséget szinte bizonyosan jelent számára. A kibocsátott anyagok és a technológia bonyolultságától és összetettségétől függően ezek sokféle  szakmai feladatot és kötelezettséget rónak a kibocsátókra.

Sok ilyen tevékenységgel találkozhatunk a mindennapok során. Ilyenek a tüzelőberenedzések, az illékony szerves vegyületeket vagy éppen különböző porszennyezéssel járó technológiák, vagy a mezőgazdasági létesítmények, hulladéklerakók, szennyvíztisztítók bűzkibocsátása, de említhetjük a különböző gépjárműveket is.

A felsoroltak többségéhez szükség van valamilyen engedélyre, melyeket a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőségtől kell igényelni. Ezeknek az engedélykérelmeknek az összeállítása is megfelelő felkészültséget igényel.

A létesítmények üzemeltetői már a működés megkezdésekor kötelesek a szabályozott kibocsátásokra benyújtani az ilyen engedélykérelmeket, majd az engedélyezést követően évente adatot szolgáltatni azok kibocsátásáról, illetve szabályozott időközönként, egyes esetekben akkreditált méréssel igazolni az előírt határértékeknek való megfelelést.

Nagyobb léptékű technológiák esetében szükség lehet a hatásterület lehatárolására, annak érdekében, hogy a kibocsátások milyen hatásokkal és milyen távolságban jelentkezhetnek, valamint hogy szükség esetén a védelmi övezetet is meg lehessen határozni.

Az „elérhető legjobb technika” felkutatása, alkalmazása mára szinte alapkövetelménnyé vált. Ez szintén komoly szakmai feladatot jelent. Persze az ilyen technikák alkalmazása a környezet védelmén túl gazdasági érdek is, hiszen a létesítmények üzemeltetőinek az egyes kibocsátott anyagok mennyiségétől és minőségétől függően levegőterhelési díjat kell fizetniük.

A kibocsátóknak légszennyező forrásaik működtetése során különböző nyomonkövetési módszereket kell alkalmazniuk kibocsátásaik figyelemmel kísérésére, mérésére, jelentésére, hitelesítésére. Ilyenek az üzemnapló vezetése, oldószermérleg készítése, a folyamatos mérőberedezések üzemeltetése, egyes gázok (mint például CO₂) nyomonkövetésére alkalmazott monitoring rendszerek, stb..